A nagy skandináv chili projekt

Háttal nem kezdünk mondatot, de most talán mégis: háááát ez az idő is eljött, újra nyitom a blogot, mert őszintén szólva szerettem ide járni. Magamnak írogattam, fotóztam és neveltem, mégis, a statisztikák alapján jártak itt mások is. Sőt, időnként visszajelzéseket is kaptam, én pedig szeretem a társaságot :D Tehát itt vagyok, és velem vannak immár az idei új chilik is, Skandináviában.
A régiek végül nem költöztek, számukra új otthont találtunk. Idén vetettem először, és úgy tűnik, változik az északi klíma, jelenleg éppen 30 fok van odakint, amit a teraszon éldegélő Black Pearl rengeteg kis terméssel hálál meg. Férjem Jolokiája is két paprikát növeszt éppen, a munkahelyére bevitt és az oviba ajándékozott Habanero White-ok pedig elképesztően nagyra nőttek. De komolyan, majd készítünk fotót legközelebb.
Úgy tűnik azonban, hogy a levéltetvek errefelé is lelkesek ám, de nagyon. Velem ellentétben, mert én már kezdem feladni. Van két Habanero és egy Jalapeno Early (utóbbihoz nagy reményeket fűztem), amik sajnos nagyon durván levéltetű-súlytottak. Próbáltam én már mindent (kivétel kártevőirtó szereket, biokertésznek tartom magam ugyanis), de semmi nem segített. Emiatt sajnos nem nagyon nőnek, csak bokrosodnak, és ha lesz is rajtuk virág, az egyből a levéltetű sereg martalékává válik.
Emellett ezeket valami gomba is megtámadta, úgyhogy szerintem még picit hagyom őket, de ha semmi nem változik, megválok tőlük hamarosan.
Soha nem nyugvó balkonkertészként tegnap rendeltem Poblano és Chipotle magokat, mostanában gyakran készítek mexikóit, amibe jók lennének ezek a chilik, de errefelé nem kapok még hasonlót sem. A chipotle bolti majonéz tragikus (homemade hamburgerem kötelező darabja) , sajátot készíteni Chipotle nélkül meg ugyebár nem ér. Tudom, legkorábban jövőre lesz termés, de mit mondjak, türelmes vagyok... :)